Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-21 / 274. szám

1972. november 21. DUNANTOLI NAPIG 3 Hívja a DN-t külföldről is! Hívószámunk: 36—72—15000 Felemelik a segélyek összegét fl világméretű telefonkapcsolatok megteremtésének útján Épülő kábelrendszerek — /Most Budapesten a sor Időszámláló áramkörök a rövidebb beszélgetésekért Pécsett 1677 csökkent munkaképességű ember dolgozik Az új pécsi telefonközpont átadása után közölték az előfi­zetőkkel, hogy nemzetközi táv­hívási kapcsolataink révén kül­földi telefonhívásra számíthat­nak. Bizonyára voltak is, akiket már közvetlen előfizetői tárcsá­zással hívtak az NSZK-ból, az NDK fővárosából, Berlinből, Svédországból, legújabban pe­dig Svájcból, vagy más orszá­gokból, ahonnan egyelőre fél­automata kapcsolat révén ún. kezelői távhívás lehetséges. El­indult tehát hazánkban is egy folyamat, amelynek távolabbi - de még XX. századi! - célja, hogy a világ bármely pontján lévő két telefonelőfizető közvet­len tárcsázással kapcsolatot lé­tesíthessen egymással. Magyarország hívószáma 3 A távhívás hazánkban még újdonságnak számít 1971. de­cember 1-én kezdte meg műkö­dését Budapesten a belföldi és nemzetközi távhívó központ, a világrendszer egyik CT—2 jelű központja. Tulajdonképpen a nemzetközi fejlődés szorított rá minket a módszer gyors átvé­telére. A világhálózathoz 1968- ban csatlakoztunk, s a központ gyors létrehozása lehetővé tet­te, hogy hazánk nemzetközi át­menő forgalom lebonyolítására vállalkozhasson. Ezzel pedig új devizatermelő forrás jelentke­zett népgazdaságunkban. A világot legújabban a tele­fonkapcsolatok ésszerű meg­szervezése érdekében osztották fel, s 9 — CT-1 jelű - világ­központot alakítottak ki. Ezek sorrendben így követik egymást: 1 - Észak-Amerika, 2 - Afrika, 3-4 Euró oá, 5 — Közén- és Dél- Amerika, 6 - Ausztrália és Óce­ánia, 7 — Szovjetunió, 8 - Hát- só-!ndia és Távol-Kelet, 9 — Kö­zel-Kelet és Elő-lndia. A szá­mokra érdemes ügyelni, mert ezek már a rendszerből eredő hívószámok első tagjai. Ma­gyarország hívószáma a nem­zetközi távhívási kapcsolatokban a 36-os. Ha tehát valaki kül­földről hívni akarja szerkesztő­ségünket, a következő számokat kell tárcsáznia, ha a helyi nem­zetközi távhívó központ vonalat ad: 36-72-15000. Az európai hálózat a 36-ost Magyarország­ra i rá nyit ja, a budapesti köz­pont a 72-t Pécsre adja, az it­teni helyközi központ a 15000- et leadja a helyi központnak, s az adja ki hozzánk a csenge­tést - a leírtaknál természete­sen lényegesen rövidebb idő alatt Hogy. ez flyen egyszerűen ­és világszerte összehangoltan — menjen, alapos tárgyalásokra volt szükség és egyebek között olyan megállapodásokra is, hogy a nemzetközi kapcsolatok­ban alkalmazott hívószámok nem lehetnek 12 jegyűnél töb­bek. Magyarország esetében — mint láttuk a példán — 9 szám­jegyről lehet szó, hiszen a bel­földi fo'rgalomban távhívásnál csak 7 számjegy lehetséges: Budapesten az egyjegyű körzet­szám és a hatjegyű állomás­szám, vidéken a kétjegyű kör­zetszám és az ötjeqvű állomás­szám. Ettől nem lehet eltérni. Másképp megfogalmazva: a nemzeti hálózatoknak a nem­zetközihez kell kapcsolódniok, ennek az elvnek pedig ez az egyik valóraváltási módja. A kábelhálózaté a jövő A másik a nemzetközi koaxi­ális kábelhálózat kiépítése és az ehhez kapcsolódó belföldi rendszerek létrehozása. Mi is a koaxiális kábel? Egészen le- eqvszerűsítve: olyan árnyékolt kábel, amelyben eayidőben mindkét irányban több száz vám ezer beszélgetés folytat­ható. Nemze*közi!eq már eldőlt, hoqv a kábe'esítést, mint a leg- menb'xhq*óbb módszert kell a világmé'“*'! telefonkapcsolatok alapjául felhasználni. A mikro­hullámú lánc - Pécs és Buda­pest között két közbenső állo­más segítségével ma még ilyen távhívási kapcsolat van - csak a koaxiális kábelrendszer biz­tonsági tartaléka lehet, de nem a jövő útja. A kábelesítésben hazánk elég jól áll. A nemzet­közieken kívül ma már 170 kör­zetkábel „él" az országban. A nemzetközi tranzitkapcsola­tok zavartalan lebonyolításának biztosítása érdekében az ezt szolgáló kábelhálózat kiépítése szerepel most napirenden. Győr és Martfű között - egy belgrá­di leágazással - „él" egy ká­bel 900 üzemelő áramkörrel, de ennél lényegesen több áramkö­ri kapcsolat lehetőségével. Ez a hazai hálózat gerince. Ju­goszlávia (és a Balkán) felé például a lehetséges 5400-ból 300 a működőképes kapacitás a korábbi 24 helyett üzemkész már az ausztriai ág 480 induló­kapacitással a korábbi félszáz helyett Ez jelenti Magyaror­szág nyugat-európai kapcsola­tait. Befejezés előtt van a győr— pozsonyi vonal szerelése az NDK, Lengyelország és az észa­ki átlamok felé, valamint a Ma­gyarországot a Szovjetunióval összekötő kábel. Előkészületben van a romániai kapcsolat ki­építése, a debrecen—nagyvára­di kábel jövőre készül el. Ezzel egyidőben folyik a jelenleg 250 állomáskapacitású budapesti távhívó központ 250-es bővíté­se, ami 1974-ben készül el, s ez teremti meg a lehetőséget arra, hogy a távhívásba már bekap­csolt hazai előfizetők közvetle­nül tárcsázhassák a külföldie­ket. A maqyarországi távhívó­rendszer első esztendejében 41 központ (66 várossal és község­gel) létesíthet egymással köz­vetlen előfizetői kapcsolatot, s ezek között 10 megyeszékhely van. Idén Komlón, Szászváron, Kárászon és Magyarszéken kí­vül belép még Gyöngyös, jövő­re Cegléd és Nyíregyháza (Zá­honnyal). Es miközben épül az új szegedi telefonközpont (ez 1975-re készül el), a nagyará­nyú központfejlesztés Budapest­re tevődik át. Pillanatnyilag az a furcsa helyzet, hogy a távhívásba be­kapcsolt vidéki helységekből minden budapesti állomás hív­ható, a fővárosból azonban mindössze 20 ezer — a lágymá­nyosi központhoz tartozó — elő­fizető tárcsázhat vidéki számot. Jelenleg az ország telefonelőfi­zetőinek 14,8 százaléka hívhat és hívható, 71,9 százaléka vi­szont csak hívható. Az arányok kiegyenlítése a budapesti fej­lesztésektől függ, ezért született olyan döntés, hoqy 1973—76 kö­zött végre kell hajtani a fővá­rosi átalakításokat Határidő 1985 A budapesti viszonyok rende­zése után — tehát a következő tervidőszakban — kerül sor a vi­déki fejlesztések következő üte­mére, ami ugyancsak hatalmas feladatot jelent a postának. Szeged után még hét megye­székhelyt — és minden lakott te­lepülést — be kell kapcsolni a helyközi telefonforgalomba, s nagyon sok bővítést kell végre­hajtani. Tudiuk, hogy az úi pé­csi telefonközpont első bővíté­sének előkészületei már folynak, s a munkálatokra 1975 után ke­rül sor. A hazai távhívórendszer telies kiépítésének hotárideie: 1985. Addig sok milliárd forin­tot kell e célra fordítanunk. Létre kell hozni az ún. ha­rántkapcsolatokat a nagy vidéki központok között. Jelenleg — kettő kivételével — minden vi­déki központ a budapesti or­szágos központotn keresztül lé­tesíthet kapcsolatot. A kivétel Pécs és Kaposvár, amelyek kö­zött már közvetlen kapcsolat van. A harántkapcsolatok ki­építése voltaképpen kétoldalú kapcsolatot jelent. Jelenleg a beszélgetések idő­tartamát semmi sem korlátoz­za, s mivel a helyközi beszél­getések a helyiekhez hasonlóan bonyolódnak le, ebben az automata rendszerben erősza­kos bontás sem lehetséges. Ho a hívott fél — legyen az akár az ország túlsó részében — más­sal beszél, a készülék foglaltai jelez, s a hívást meg kell is­mételni. A „jelenség” nem rit­ka, megnehezíti a helyközi be­szélgetéseket is és komoly aka­dály lehet a nemzetközi kapcso­latokban is. Ezért a posta fel­készül arra, hogy a nagyobb forgalmú központokban idő- szó m láfó áramköröket építsen be. Ezek már nemcsak a be­szélgetések számát, hanem idő­tartamát is mérik és ennek megfelelően számláznak is. Hársfai István A Minisztertanács október 19-i ülésén utasította az illetékes mi­nisztériumok és főhatóságok ve­zetőit. hogy segítsék hatékonyab­ban a csökkent munkaképességű dolgozók munkábaállításót, gond­jaik enyhítését. Ugyanezen ülésén a kormány elhatározta: felemelik a csökkent munkaképességűeknek juttatott szociális járadékok ősz- szegét. Mi történt az elmúlt egy hó­nap alatt, s egyáltalán: milyen eredményei és gondjai vannak Pécsett a csökkent munkaképes­ségűek foglalkoztatásának? A Városi Tanács munkaügyi osztálya 122 vállalatra kiterjedő vizsgálatot végzett, s ennek alap­ján megállapította: 129 olyan munkakör található Pécs üze­meiben, illetve vállalatainál, mely alkalmas csökkent munka­képességűek foglalkoztatására sőt: melynek betöltése csökkent munkaképességűekkel ésszerű. E 129 munkakörben jelenleg 4329 fő dolgozik — s közülük mindössze 1677 a csökkent mun­kaképességű dolgozó. A 628 portásból például 307 a csök­kent munkaképességű, a 82 te­lefonközpontos közül 44, a 133 fürdőkezelőből (bányák) 104, az 54 laboránsból 5, a 285 operá­torból (ércbánya) 37. Az ará­nyok szinte valamennyi munka­körben hasonlóak, egyszóval még közel sem merültek ki a tartalékok. Hogy pontosan hány csökkent munkaképességű ember van Pé­csett, azt gyakorlatilag lehetet­len megmondani. Nagyon so­kan titkolják ugyanis betegsé­güket, másokét még fel sem fed­ték, megint másokat pedig év­közben rehabilitál az orvosi bi­zottság. A tendenciák minden­esetre világosan megfogalmaz­hatók. öt évvel ezelőtt — tehát 1968 januárjában — 106 olyan Baranyai esték PLATÁN Ugye tetszik tudni, mi az a „kátmentő"? Huzamosabb ideig úgy véltem, hogy kármentő nél­kül nem igazi kocsma, a falusi kocsma, mert én láttam ilyes­mit, képen is, filmen is — dísz­letként — színpadon ugyancsak, sőt saját fönnállásom kezdeti éveiben valahol egy Zala me­gyei falucskában, valóságban is. Az asztalokhoz, padokhoz hasonlóan ez is zöldre vo't festve, a mennyezetig érő léc­kerítés, amely mögött állt a söntéspult, benne tégelyekben a bor, bádog vagy vörösréz fe­dővel, a falnál a pohárszek­rény, tele fröccsös poharakká’, maflás-üvegekkeí. É törékeny holmikat és persze magát a kocsmárost megóvni hivatott a kármentő, az esetleg ebbe az irányba repülő székektől, asz­taloktól és egyéb berendezési tárgyaktól. Aztán táblák is sá’- gultak a falon, amelyek felhív­ták a figyelmet arra, hogy itt „Hangoskodni tilos!" - „Ká­romkodni tilos!" — „Padlózatra köpni tilos!" — következéskép­pen a vendég — ki egyébként nagyon helyénvalónak találta e fenti intelmeket — azonnal han­goskodott, káromkodott és köp- döste az olajos padlózatot. • Bolyban is csak hajdanában akadt ilyen csárda-féle, leg­alábbis az öregebbje, ha em­lékezik rá. Nem is hiányolja senki, főleg azóta, hogy a köz­ség szívében megnyílt a Platán­étterem, amely éppen a túlol­dalon lévő terebélyes szép pla­tánokról kapta nevét. Ez a Pla­tán — márványlapos padlózatá­val, ízléses faldíszeivel, fehér- abroszos asztalaival és egyál­talán: a vurlitzer, a három-ka­ros krémkávé főző, a tévé-ké­szülék, a melegfényű világító- testek, vagy a csempés, jól fel­szerelt konyha — már tényleg „városi szintet" jeleznek. Ha ... ez a minősítés helytálló. Mert a mai világában annyi minden jelenség — főként lakóinak élet­módja — „városi”, hogy ebben különbséget tenni már nem is ildomos. Szóval, amint a Pla­tánt az ÁFÉSZ megnyitotta, a főútvonalon lévő régi kocsmát menten be is zárta, aztán némi átalakítással szövő-üzemmé avanzsált a hajdani ivolda, ahol most vagy harminc asz- szony és lány szép torontáli- és subaszőnyeget gyárt. • Az Ady Endre út 1. szám alatt pedig — a helyiek által Guth-saroknak nevezett épület­ben — nyílt a Platón, — éppen ott, ahol az út leágazik Mohács, illetve Villány felé. Vagyis: ide­genforgalmi kereszteződés Mo­hács és Harkány között, erre utazik át a jugoszláv turisták zöme. De mert a három és fel­ezres Boly lakóinak több mint fele németajkú, a másik része pedig Csehszlovákiából települt át annakidején —, a hazaláto­gató rokonokat is van hova in­vitálni. Ez is egy érv, a Platán tok, aztán szűzérmék párizsia­san reszelt sajttal és . .. pince­pörkölt ugye, ami elmaradha­tatlan az étlapról. Ez utóbbi például — néhány üveg rizling kíséretében annyira jó volt, hogy a nyers sárgarépa és c túró eszembe nem jutott .. — És tudná, hogy mik van­nak itt néha? — Mik vannak? — ... Amikor a közönség játszik. Amolyan „ki mit tud"- féle, csak azért ez mégis más... Tulajdonképpen az ÁFÉSZ egyik családi estjén kezdődött. Eladják a tombolajegyeket, majd aki húz, előtte valamit elő kell adnia. A következő húzó aztán szintén „fellép”. — A fér­fiak többnyire cigánynótákat, nép­dalokat énekelnek kint a mikro­fonnál. Volt egy lány — Mohá­cson a „farostban" dolgozik — nagyon szép cigánytáncot mu­tatott be, de volt már délszláv tánc is, aztán régi, népi erede­tű pohórköszöntő, sőt egy ven­dég jóga-mutatványokkal sze­repelt — mondja Magdika, a játékvezető. Egyik játékvezető persze. Mert a Postakocsi nevű társas­játékot a takarékszövetkezet el­nöknője vezette le, igazán nagy sikerrel. A nyeremény bor, pezsgő, könyvek, egyebek. Rek­lamáció eddig csak egyszer fordult elő, egyik nyertes ne­heztelt, amiért bor helyett a „Sellő a pecsétgyűrűn" című könyvet kapta. Pedig olvasott ember hírében áll. (Éppen ! ezért.) Hát így játszik, szórakozik egy komoly község, jókedvű fel­nőtt népe. Messze kerültek már a kármentős kiskocsmák ro­mantikus világától. Rab Ferenc munkakör volt a városban, mely* nek betöltését csökkent munka- képességűekre javasolhatták, ami 2044 munkahelyet jelentett. Ebben az évben 1342 csökkent munkaképességűt foglalkoztat­tak — ma pedig 1677 ez a szám. Mind a munkakörök, mind pedig a munkahelyek számát nézve jelentős tehát a növeke­dés, de — sajnos —. növekedett a rászorultak száma is. Az öt év statisztikája évente mintegy 100 fős növekedést mutat, ami egy­részt az alaposabb és igénye­sebb üzemorvosi munkára, más­részt bizonyos szakmák gyors elöregedésére utal. A csökkent munkaképességű dolgozók kisebbik, de mégis je­lentős hányada, születésétől hát­rányos helyzetű. Közülük a va­kok helyzete a legszomorúbb és legnehezebb, ezért az ő sorsuk alakulását az illetékes szervek külön is figyelemmel kísérik. Pé­csett és Baranya megyében 228 munkaképes korú vak ember él, közülük hatvannyolcon a me­gyeszékhelyen. Beleilleszkedé- sük a társadalomba hallatlan emberi erőfeszítéseket követel. Van vak zenész, tanár, raktár- vezető és telefonközpontos. Rendkívül körültekintő munkát igényel annak a többszáz em­bernek a foglalkoztatása is, akik súlyos testi hibával élnek közöt­tünk. Az alapelv: minden ember nélkülözhetetlen érték, csak meg kell teremteni azokat a körül­ményeket, melyek biztosítják a képességek kibontakozását. Me­gyénkben a Háziipari Szövetke­zet a csökkent munkaképessé­gűek foglalkoztatásának bázis­üzeme. A Pécs városi Tanács 1970- ben megállapodást kötött a szövetkezettel, melynek értel­mében a város 2,4 millió forint segélyt nyújtott új munkahelyek létesítésére. A megállapodás végrehajtása az ütemezésnek megfelelően folyik. 1970-ben 85, 1971- ben 61, idén pedig eddjg 48 csökkent munkaképességű dolgozót vettek fel, s ezzel a szövetkezetnél dolgozó csökkent munkaképességűek száma meg­közelítette a háromszázat. A Minisztertanács októberi ha­tározata bizonyos új feladatok megjelölése mellett tehát azok­nak az erőfeszítéseknek a he­lyességét is visszaigazolta, me­lyeket a város illetékes szervei immár évek óta kifejtenek a csökkent munkaképességűek fog­lalkoztatása, illetve rehabilitálá­sa érdekében. Felszínre kerültek ugyanakkor hiányosságok is. Ezek közül a legjelentősebb: számos üzemben, vállalatnál formális a csökkent munkaké­pességűekkel foglalkozó bizott­ságok működése. Lassú és nem eléggé tervszerű az érintett em­berek szakmai átképzése. Az átmeneti segélyben része­sülök száma Pécsett nem nagy. Az idei év első félévében az I. kerületben 6876, a II. kerületben j 8458, a III. kerületben pedig 12 300 forintot fizettek ki átme­neti segély címén. Ezeket a se­gélyeket 1973. január 1-től hav( 100 forinttal felemelik. Békés Sándor mellett. Csak hogy idegenfor­galom ide vagy oda, mégsem kell a külföldiek előtt mindun­talan hasra esnünk: a Platán elsősorban a bolyiaké, akik igazán nem hiányolják a kár­mentős, vagy anélküli, de min­denképpen kocsma-szagú szó­rakozóhelyeket. Még a söntés is — amely az étteremből és az utcáról egy­formán elérhető — gondosan megtervezett és kivitelezett kis „csehó”, amelynek falát fabur­kolat takarja, különben nem tágasabb egy nagyobb belvá­rosi trafiknál. Férfiak állanak pufajkásar, svájci-sapkásan a söntéspultnál, cserélgetik a poharat, csende­sen társalognak időjárásról, Nixonról, egyikük a fizetési sza­lagot nézi, aztán összehajto­gatva visszateszi tárcájába. „Még egy kört Marika, aztán megyünk lassan!” A jóég tud­ja, minden vendéglátós nő Marika névre hallgat, de lehet, hogy ez csak olyan divatos név, a vendégek testálják rá a ki­szolgálókra, talán mert köny- nyebb megjegyezni. Az étteremben egyre több asztal talál gazdára. Az L-ala- kú terem másik szárnyán négy­személyes asztalok most üresek, de — ahogy mondja az üzlet­vezetőnő — látnám vasárnap délelőtt, 9—10 között már csak a kibiceknek jut némi állóhely: fekete-ünneplős, fehér inges, fekete kalapos Idősebb férfiak nagy ulticsatákat vívnak, déli harangszóig, de csak eppen ebédre szaladnak haza és dél­után elölről kezdik. Ilyenkor már az asszonyok is elkísérik őket többnyire, egy málno, vagy sör mellett üldögélnek, tűnődve nézik a fiatalokat, akik­kel estére — amikor a tánc kezdődik — cserélődik a közön­ség. Az öregek hazamennek. R. Adóm bácsi, ha ritkán is, de néha betér, most éppen 83 esz­tendős, roppantul tetszik neki ez a szép környezet, sőt, mit- tesz-isten?! — két esztendeje, augusztus 20-án, amikor nyi­tott a bolt, még verset is fabri­kált, hogyaszongya: „... Pla­tánnak lombja lehull őszre, — Kedves kisangyalom, mikor jössz el?" — No és a Józsi bácsi? — Vele mi van? — Neki speciális vacsorát ál­lít össze a konyha, ha bejön... A „speciális” étrend: zöldség és gyümölcs és sajt. Lehet, hogy viccelnek, de állítólag savanyú- káposztát — nversen — is fo­gyaszt túróval. Húst soha, sem­mivel, semmikor, de még ott­hon is, ha összüt egy rántottót magának, a tojást először esi- rátlanítia. Valami vallási meg­gondolások miatt? Fenéket. Fo­gadalom. Argentínában annyi marhahúst evett, majd bele- Dusztult. A két háború között iárta a világot, haióva! meg kerékpárral. Esküszik a nyers, vagy félig nyers zöldségekre. Biztosan igaza van. Meg a konyhafőnöknek is igaza van, miután bevezette a Platán spe­ciális ételeit: bolyi finomfala­A Platán hangulatos belseje Több munkahely — mint rászorult

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom